Az elmúlt 1 évben alkalmam nyílt arra, hogy Oroszországot, helyesbítek Moszkvát, megélhessem annak hatalmas, lenyűgöző olykor zord valójában. Mert, hogy Moszkvával csak egyetlen baj van, az hogy Oroszország veszi körül- mondta ezt egy kedves ismerősöm odakint.
És milyen Moszkva?- kérdezik általában...
Bizonyára mindenki álmodott már arról, hogy Moszkvában éljen! Hahahahahahaha.... Nos, igen! Ez az a hely, amit a legtöbben szívesen elkerülnénk, vagy maximum amikor már bejártuk a szebbnél- szebb meleg, romantikus, élettel teli országokat, adunk Moszkvának is 3 napot.
Én erre sokkal több időt kaptam, így hát feltett szándékom megkeresni itt a jót, a szépet. Blogom továbbra is szubjektív, bizonyára kor, nem, élethelyzet függő ki, hogy látja Moszkvát a saját szemüvegén keresztül.
A város
Szürke, hatalmas, lepukkant hatású, szoci. Óriási megkönnyebbülés, amikor megpillantom a Vörös teret, a Vaszilij Blazsennij Székesegyházat ( szerintem a legszebb Moszkvában). Nagyon figyelnek a tisztaságra, habbal mossák a járdát és a fő útvonalakat. Folyamatosan szedik a szemetet és a közbiztonság is kiváló. Mindig biztonságban érzem magam. Az úgynevezett Garden Ringen (ez egy körgyűrű, ami a belváros körül fut) belül sokkal rendezettebb, biztonságosabb a város, a külső kerületek már inkább a panelek hazája.
Emberek
Nagy általánosságban a Zombieland kifejezés talán a legkifejezőbb! Ok nélkül itt nincs ám mosolygás! Csak mennek, mint a droidok, és elég rossz vendéglátók. Nem csípik a külföldieket, így hát nem próbálják teljesíteni minden óhajod, hogy hálájuk jelét adják, hogy meglátogattad országukat. Viszont a nőkkel udvariasak, a múltkor 2 bőrönddel manővereztem a lépcsőházban, jött egy férfi, felkapta, liftet hívott és betette őket. Meglehetősen zárkózottak, nem nagy az esély, hogy oroszokkal barátságot köss, ennek persze olykor nyelvi korlátai vannak, másrészt pedig fenntartásokkal viszonyulnak a külföldiekhez, melynek feloldása meglehetősen komoly és hosszadalmas munka. Pszichológus mivoltom is olykor kibújik belőlem, és figyelgetem gesztusaikat, viselkedésüket és azt a híres személyes teret. Gesztikulációjuk sokkal inkább hasonlít a mediterrán országok gyakori és jelentősebb kézmozdulataira, hangosak és rendkívül direktek ( mondjuk ennek néha oka a sok vodka :))). A nőknél tűnt fel leginkább, hogy óriási energiabefektetéssel törekszenek a nőiesség maximális megtestesítésére, gesztusaikban viszont sokkal markánsabbak, "agresszívebb" testbeszédet használnak. A személyes terem elveszítettem. Lépten-nyomon bele másznak , akkor is ha van elég hely. Ha hagyok egy lélegzet vételnyi helyet a sorban, öten elém állnak.
Éttermek, szórakozóhelyek
Részemről a legjobb oldala Moszkvának. Kiváló minőségű ételek, még sosem ért csalódás sem egy tálcás önkiszolgálóban, sem egy jó hírű étteremben. Étteremből bőven van választék, a zsúfoltság óriási, hiszen a 6 hónapos télben kevés jobb elfoglaltság van, mint a melegben ücsörögve nézni a hóesést. A legtöbb étterem ázsiai ételeket kínál, sushit szinte bárhol tudsz enni, ezen kívül olasz, spanyol fogásokat is könnyű találni, orosz ételekből sokkal kevesebb van. Szuper kávézók, teázók és cukrászdák vannak, francia, amerikai, belga, olasz finomságokkal:) A kiszolgálás.... Mondjuk úgy, hogy nem az erősségük! Ritka, hogy 20 percen belül kijönnének felvenni a rendelést, szinte sosem beszélnek angolul. És itt kell megjegyeznem legfantasztikusabb élményem: a hétvégén egy spanyol párral mentünk vacsorázni, s mivel teltház volt ( nem foglaltunk asztalt előre, pedig itt mindenhova kell) a kiszemelt helyen, a szemben levő szinte üres Extravirgin nevű helyre ültünk be aggódva, vajon miért üres. Mosolygós fogadtatásban volt részünk majd kezdődött a szokásos "kimittud" az orosz nyelvű étlappal, amikor odalépett az egyik pincérnő, aki elnézést kért, hogy csak kicsit beszél angolul (???? már ekkor 4 tátott szájat lehetett csak látni az asztalunknál) és elkezdte egyenként fordítani nekünk az ételeket. Általában nem nagyon zavarja őket, hogy ott ülsz nyomorultul, különböző appokkal próbálsz okos lenni. Mondjuk mi már ezt kimondottan élvezzük, vagy meglepi vacsi van vagy ha nincs kedvünk hazárdírozni a szomszéd asztalokról kinézzük, hogy mit kérünk.:)
A szórakozóhelyek szinte mindegyikén face controll van, nagyon, hangsúlyozom, nagyon csinosan öltöznek a nők az esti partykra. Bár legutóbb egy tiarás " orosz csodát" nem engedtek be előttünk. Pedig mindent megpróbált.:)
Fontos tanács, itt a koktélokból nem spórolják ki az alkoholt!:) Óvatosan!
Munka
A szocializmus él! A munkanélküliség szinte ismeretlen fogalom, mindenkinek van munkája, még ha csak annyi is, hogy figyeli a metróban az embereket. Reggel nem szeretnek felkelni, leginkabb 10-11 körül érnek csak be. Hétfőn és pénteken nem járnak kocsival, mert pénteken korán elmennek már a munkából inni, hétfőn pedig még isznak. A határidőkön nem stresszelnek, ha leszúrják őket, gond nélkül kérnek utána egy új laptopot. Vagy szerveznek munkaidőben egy jó kis szülinapi partyt, lufikkal, konfettivel, és persze sok alkohollal. A legfontosabb pedig, bármilyen hibát is követnek el, mindenre van kifogás vagy egy jó hazugság. Itt a HR kihívásai közé inkább a policy gyártás ( no alkohol policy) tartozik és a munkaidő betartatása.:)
Közlekedés
Metroval nagyrészt minden megközelíthető, a bérlet ugyanolyan árban van, mint otthon. Kocsival is lehet közlekedni, sok a dugó , de azért nem annyira vészes, Budapesten is kezd hasonló lenni a helyzet egyes részeken. A yandex alkalmazás nagyon hasznos kocsival való közlekedéshez és metróhoz egyaránt.
Bevásárlás
Sok a kisebb üzlet a belvárosban, a külső kerületekben van Auchan és nagyobb hiperek. A kínálat nagy, de a minőség ritkán közelíti meg az otthonit, főleg hús, zöldség, gyümölcs tekintében. Hatalmas a tömeg a boltokban, nagyjából, mint egy budapesti Tescoban karácsony előtt. Nagyon vicces, ahogy harcolnak a pultoknál az ételért.
Árak
Természetesen attól függ, hogy hol, de igyekszem az átlagot megfogni, és a határ mindig a csillagos ég!:)
Cafe Latte 250 RUB
Koktél 700- 1000 RUB
Üveg bor, jobb minőségű ( chilei vagy francia) 1000- 5000 RUB
Főétel 700- 1500 RUB
20 alkalmas metró bérlet 550 RUB
40 nm-es lakás bérleti díja 70 0000 RUB/ hónap
Egyéb pszichológiai jelenségek
Mégsem bírtam magammal, megosztok néhány érdekesebb megfigyelést. A legviccesebb a sorban állás. Nekik ez nem puszta sorban állás a kávéért, a metrobérletért, ez küzdelem a "szent grálért", tülekednek, lökdösődnek, mintha minden egyszer csak elfogyna. Lehet ez egy generációs rögzülés azokból az időkből, amikor valóban minden elfogyott?
Érdekes még az utáljuk a külföldieket, de mindent habzsolunk, ami onnan jön. Imádják a Mekit, a Starbucksot, az európai ruha márkákat, autókat, az IKEA-t. Eszik, isszák, hordják, de aki ezekből az országokból jön, az nem kívánatos személy.
Az utolsó bámulatos jelenség pedig a hihetetlen nemzeti öntudat. Ha háború, hát háború, amit mond a nagyember, az igenis úgy jó. Csak az orosz híreket olvassák ( ki is vonult a CNN), persze kicsit másképp, mint ahogy mi látjuk vagy a nagyvilág. Ünnepelik a II. világháborús győzelmüket, május 9-én tankokkal vonulnak az utcára. S ha véletlenül szóba kerül egy beszélgetésben az ukrán-orosz helyzet, egy orosz képes ugrálva kiabálni, hogy "Russia, Russia!!!" az irodában.
Mindent összevetve nyilván nem rendelkezik ez a város a spanyol tengerpart adottságaival, és talán épp az az izgalmas benne, hogy Nekem kell megkeresni itt a szépet, és olyan dolgoknak örülni, aminek otthon sosem örültem volna. Vagy rájönni arra, hogy milyen jó is, hogy nekem Magyarország az otthonom. De addig is, amíg távol kell lennem tőle, inkább nevetek mindezen! És kedves olvasó, azért mindezt egyszer látni kell!:)
